SEO - Kereső optimalizálás a gyakorlatban

Szerző: Török Mátyás

Jelen írásban a kereső optimalizálás témakörébe tartozó feladatokat foglaljuk össze. Az írás célja a SEO fogalmak, folyamatok és tevékenységek tisztázása. Nem kívánunk teljeskörű, minden tevékenységre kiterjedő összegzést nyújtani, csupán megfogalmazzuk azokat a lényeges elemeket, amelyek mind a belső érintetteknek, mind a téma iránt érdeklődő, azt megérteni kívánó ügyfelek számára hasznos lehet.

1. Mi a kereső optimalizálás?
2. Alapvető feladat
3. Tartalomcentrikus kereső optimalizáció
4. Szerkezeti kereső optimalizáció
5. Egyéb tényezők
6. A kereső optimalizálás, mint szemlélet
7. Fenntartások

 

1. Mi a kereső optimalizálás?

A kereső optimalizálás (angolul Search engine optimalization; röv.: SEO) tágabb értelemben az interneten elérhető alkalmazások, honlapok látogatottságának, ismertségének növelése, szűkebb értelemben pedig azon technikák és tevékenységek összessége, mellyel a keresőprogramokban az alkalmazások jobb helyezést érhetnek el és ezáltal növelhetik a honlapra érkező új látogatók számát. A SEO nagyrészt olyan tevékenységekből áll, melyek a keresőktől függetlenül is segítik a felhasználók eligazodását, valamint a tartalom tagolt, struktúrált közvetítését.

 

2. Alapvető feladat:

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, meghatározzuk a SEO tevékenységek alfáját:

A kereső optimalizálás során az alkalmazás által nyújtott információkat jól struktúráltan, tagoltan, a tartalomra koncentrálva kell átadni a felhasználóknak.

A kereső optimalizálást tehát tudatosan a felhasználó, a látogató szemszögéből kell végeznünk. (A látogatónk nem az általunk definiált kulcsszavakkal fog keresni, hanem azokkal, melyek éppen az eszébe jutnak.)

Ezek után tekintsük át a kereső optimalizálás feladatait, annak dimenziói szerint.

Gyakorlatunkban megkülönböztetünk:

• Tartalomcentrikus kereső optimalizálási tevékenységeket
• Szerkezeti kereső optimalizálási tevékenységeket
• Egyéb, a kereső optimalizációhoz kapcsolódó tevékenységeket

 

3. Tartalomcentrikus kereső optimalizáció

a. Domain név választás:

Minden alkalmazás kiemelten fontos jellemzője, hogy milyen domain alatt érhető el. Célszerű olyan domaint választani, amely megegyezik az alkalmazás témájával, vagy legalább az arra való asszociációra épít. Fontos a rövid, frappáns, könnyen megjegyezhető domain név választása.

Gyakori rossz példa a cégforma választása: egy „kisbolt.hu” sokkal előnyösebb választás, mint pl. a „kovacseskisskft.hu”, gondoljunk itt is a látogató-orientációra.

A felső szintű domainek (TLD-k) közötti választás is tudatos döntést igényel. Magyarországra irányuló szolgáltatás esetében, vagy ha hangsúlyozni akarjuk a szolgáltatás magyar eredetét, célszerű .hu alatti domaint regisztrálnunk. Regionális leányvállalatok esetén is célszerű nemzeti TLD alá tartozó domain nevet választani. A domainek regisztrálása általában nem jelentős költség. A választást befolyásolhatja viszont a sürgősség; a magyarországi .hu domainek regisztrálása jóval komplexebb adminisztrációt igényel, és sokkal lassabb, mint pl. egy .com TLD alatti domain létrehozása.

Nem célszerű sok domaint irányítani egy bizonyos szolgáltatásra, mert a keresők domainenként elkülönítik a szolgáltatásokat, és pl. a különböző domainekre irányuló külső linkek nem növelik a legjobb helyezéssel rendelkező fő domainünk pozícióját. (Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a keresők a domainek párhuzamos használatát kimondottan büntetik.) Több domain regisztrációjának csak akkor van létjogosultsága, ha nem akarjuk, hogy hasonló szolgáltatások hasonló domainen megjelenjenek, és ezzel rontsák a mi szolgáltatásunk helyzetét és csökkentsék a megkülönböztethetőséget.

b. Kulcsszavak, meta-adatok

A legrégebbi SEO tevékenység még a keresők előtti korszakból, a HTML szabvány gyökereiből származik: a HTML Title (cím), Keywords (kulcsszavak) és Description (leírás) attribútumaiból. Ezek használata napjainkig fontos maradt. A kulcsszavak esetében a tartalom diverzifikáltságától függően célszerű 5–30 elemen belül maradni, és mindenképpen olyan kulcsszó halmazt kialakítani, mely a leghatékonyabban tükrözi a megjelenített tartalmat. A leírás szempontjából is fontos az 1–2 mondatos, frappáns megfogalmazás. Egy kisebb piaci szereplő szempontjából érdemes nem a cégnevet, hanem a terméket vagy szolgáltatást hangsúlyozni.

A modern tartalommenedzsment rendszerek lehetőséget adnak ezen elemek tartalmának módosítására a honlap különböző részein (lásd: Tartalmak priorizálása).

A kereső optimalizálás szempontjaitól független törekvés a tartalmak minél több, különböző szempont szerinti struktúrálásának, kategorizálásának elvégzése, minél több kiegészítő információ megadása. Ezeket technológiai szempontból meta-adatoknak hívjuk. Meta-adatok a rendszerhez tartozó alapvető tartalom-kategóriák, témakörök, rovathoz tartozás stb. Meta-adatok lehetnek a manapság népszerű címkék, amelyek az elemi tartalomra utalnak (pl. blogposztok, cikkek tematikus kulcsszavai). Ezek címkefelhő formában is megjeleníthetőek (http://indafoto.hu/tag) és nagyon jó alapot szolgáltatnak a tartalom-szindikálásra is. Meta-adatok a tartalom típusához kapcsolódó speciális információk is, erre jó példa a fényképek esetében az EXIF adatok.

c. Külső linkelés

Kevésbé technológiai jellegű, de nagyon fontos hatása van a honlapunkra mutató, tőlünk független honlapokon elhelyezett linkeknek, melyeket külső linkeknek hívunk. A külső linkek egy része általunk nem befolyásolható, az internetes társadalom a korábbi látogatások alapján maga indukálja, illetve a tartalom-szindikáció során jön létre. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk ezek mennyiségével és minőségével. Külső linkeket magunk is menedzselhetünk, egyrészt különböző partneri együttműködésekkel, másrészt a linkgyűjtemények által kínált szolgáltatások felhasználásával.

A Google keresőt a többi kereső alkalmazástól először megkülönböztető kategória a Page Rank használata volt, amelynek a lényege, hogy egy súlyértéket rendelt hozzá a honlapokhoz [1-10], melyet a találati listák súlyozásánál használ. Ez a súly nagymértékben a külső linkek értékelésén alapszik. Egyes vélemények szerint a Page Rank számítás a Google-nél egyre inkább háttérbe kerül, de a külső linkek a tágabb értelembe vett SEO definíció szerint mindig is meghatározóak maradnak.

 

4. Szerkezeti kereső optimalizáció

a. Keresőbarát URL-ek

A navigáció és tartalommegjelenítés megfelelő routingja azt jelenti, hogy a honlapon belüli tartalmak URL-je közvetítse magát a tartalmakat. Egy webshop esetében pl:

Keresőbarát megközelítés:	Helytelen, technológiai megközelítés:
elektonikaibolt.hu/mobiltelefonok/nokia/e75	elektonikaibolt.hu/bolt.asp?245

A keresőbarát URL-ek kezelése ideális esetben az alkalmazás fejlesztés specifikációs fázisában meghatározandó.

b. Sablonépítés

A böngészők a megjelenített honlap oldalakat komplexen értelmezik, a keresőmotorok számára azonban csak a szöveges információ értelmezhető. Szükséges elválasztani tehát a tartalmat a megjelenítéstől, amelynek alapvető eszköze a CSS technológia kiterjedt használata, azaz az a törekvés, hogy a HTML csak a tartalomstruktúrát és magát a tartalmat használja, minden egyéb vizuális és megjelenítési információt egyéb technikákkal adjunk át a böngésző oldalnak.

c. Szabványkövetés

Minden online alkalmazásnál fontos a böngésző oldali szabványok követése. Azért nem a fejlesztési, alkalmazás-építési szabványokat emeljük ki, mert a keresőrobotok alapvetően a böngészőkhöz hasonlóan a honlapok által kiküldött böngészőoldali tartalmat tudják feldolgozni. Fontos tehát „valid”, akadálymentesített oldalak építése (HTML; CSS; WAI), illetve a funkcionalitás tesztelése különböző böngészőkben, de természetesen nem szabad a frontend fejlesztést teljesen ennek alávetni, a honlapokat nem a validitásuk alapján értékelik a látogatók!

d. Meta-adatos kereső optimalizáció

Ez a tevékenységcsoport a tartalomcentrikus megközelítésnél tárgyalt lehetőségek technológiai támogatását jelenti.

e. Flash vs. SEO

A Flash technológia ma már egyáltalán nem ellensége a keresőknek, tartózkodni kell viszont a kizárólag egy flash fájlból álló, kifelé belső tartalmat, illetve navigációs logikát nem közvetítő megoldásoktól.

A képek, Flash objektumok és egyéb beágyazott tartalom esetén is meghatározó a meta-adatokkal való ellátottság, amelyek megjelenített voltukban (pl. címkézés) és rejtett HTML attribútumokként is jelentősek.

f. Tartalmak priorizálása

Hierarchikusan felépülő honlapoknál célszerű nagyobb prioritást rendelni a hierarchia magasabb szintjein elhelyezkedő elemeknek, például lista vagy gyűjtő jellegű oldalaknak. Ez a sitemap.xml szabvánnyal könnyedén elérhető. A kulcsszavak menedzsmentje során is fontos, hogy a magasabb szinteken a tartalomnak megfelelő általánosabb kulcsszavakat használjunk, a mélyebb tartalomelemeknél pedig az adott tartalom kulcsszavait hangsúlyozzuk. Egy hírportál esetében a „belföld” és a „hírek” kulcsszavakat a rovatoldalon, az adott poszthoz tartozó kulcsszavakat pedig a poszt megjelenítő oldalán célszerű elhelyezni.

 

5. Egyéb tényezők

a. Látogatás-analizáló eszközök

A látogatottsági statisztikák többek között a kereső optimalizálási tevékenység hatákonyságának legfontosabb, objektív értékelő rendszerei. Az elmúlt évtizedben külön iparág alakult ki a látogatottságmérő alkalmazások fejlesztésére, amit a Google az Analytics szolgáltatás bevezetésével gyakorlatilag felszámolt. (A Google Analytics bizonyos látogatottság-mennyiség alatt ingyenes szolgáltatás.)

Anélkül, hogy ezen rendszerek részletes elemzésébe fognánk, azonosítjuk a főbb előnyöket és típusaikat.

A látogatottság analitikák alapvető szolgáltatásai:

• A látogatás különböző mérőszámainak nyújtása
• A látogatás forrásainak azonosítása, különös tekintettel a keresőkből érkezők arányára, mennyiségére
• Statisztikai indexek alkalmazása az időben eltérő mutatószámok összehasonlítására
• A költségalapú hirdetési programok hatékonyságának komplex mérése, értékelése
• A látogatottság hiteles bizonyítása külső érintettek felé

Az analitikai rendszerek alaptípusai:

• Webstatisztikák:
  A honlaprendszerhez kapcsolódó, a webszerver naplófájljaiból generált adatokat megjelenítő statisztikák (Webalyzer; Awstat)
• Külső statisztikák:
  Az egyes oldalak böngészőben való megjelenésekor, beillesztett mérőkód alapján, külső szolgáltatók által aggregált információkat nyújtó rendszerek (Medián Webaudit; Google Analytics)

b. Exkludálás, a SEO alól kiemelt tartalmak

Arra is figyelmet kell fordítani, hogy lehetnek olyan felületek és tartalmak, amelyeket nem kívánunk megosztani a keresőkkel. Ilyenek lehetnek:

Szindikált tartalmak: nem célszerű pl. egy RSS feed-et szerepeltetni a keresőkben, ha ugyanezen tartalmak dedikáltan is elérhetőek a honlapon.

Tesztrendszerek: Amennyiben publikus tesztrendszerekkel rendelkezünk, azokat mindenképpen rejteni kell a keresők elől. Ennek legegyszerűbb módja authentikációval védett területek létrehozása, hiszen a keresőrobotok a legtöbb esetben nem képesek authentikálni magukat.

 

6. A kereső optimalizálás, mint szemlélet

Véleményünk szerint a kereső optimalizálás az alkalmazás-fejlesztés és a tartalom-szindikálás velejárója, és nem egy különválasztható tevékenység. A megfelelő szempontokat a honlap teljes életciklusa alatt folyamatosan figyelembe kell venni. Már az alkalmazások kialakításánál (pl. a honlap belső routolása folyamán), de magánál a tartalom-menedzsmentnél is (pl. cikkek meta-adatainak tudatos használata) alkalmazni kell a kereső optimalizálási szemléletet, a szervezet érintett tagjainak tisztában kell lenni legalább az alapelvek területükre vonatkozó alkalmazásával.

 

7. Fenntartások:

A kereső optimalizálás napjaink felkapott online trendje, szükséges azonban tisztában lennünk a korlátaival is. A kereső optimalizálás nagymértékben függ a versenyhelyzettől, sőt az adott területen a szervezet súlyától is. (Egy fontosabb, kiemeltebb, alapvetően több látogatóval rendelkező szervezet automatikusan több külső linket generál, mint egy kisebb vagy egy újonnan megjelenő versenytárs.) Nem lehet csodákat tenni abban az esetben sem, ha egy meglévő rendszerstruktúrára akarjuk ráhúzni plusz szolgáltatásként a kereső optimalizálást, hiszen a rendszer technológiai keretei adottak, azokat csak korlátozott mértékben van lehetőség módosítani.

További fontos kérdés a tartalom mennyisége, minősége és keletkezésének dinamikája. Értelemszerűen egy folyamatosan változó tartalmú, aktív online közösséget vonzó, felhasználók által is kontributált tartalmú web 2.0-ás alkalmazás a keresők számára is jóval vonzóbb, mint egy statikus honlap.

Végezetül meg kell említeni, hogy a keresők – legfőképpen természetesen a Google – súlyozási algoritmusa nem nyilvános, ezért nem is lehet pontosan tudni, hogy a fenti elvek maximalizálják-e a SEO tevékenységek hatékonyságát, de a felhasználók számára releváns tartalom alapelvéből leképezhetőek. Vállalkozásunk minden alkalmazás-fejlesztési projekt során igyekszik figyelembe venni a fenti SEO logikát.